Hogyan kell írni egy érvelő esszét

Az érvelő esszé írásának elsajátítása segíthet jobb jegyeket szerezni a munkádra. Megtanulhatod, hogyan strukturáld az írásodat, hogy javítsd annak hatékonyságát. Ezenkívül tudni fogod, hogy milyen vázlatot használj, és csökkenteni fogod az esszéd megírásához és benyújtásához szükséges időt.

Olvasson tovább, hogy többet megtudjon ezekről az esszékről, hogy tudja, mit kell tennie, ha feladatul kap egyet.

Mi az érvelő esszé

Az érvelő esszé egy olyan írástípus, amelyben meggyőzöd az olvasót egy adott témával kapcsolatos álláspontodról. Állításai alátámasztására tényszerű bizonyítékokat szolgáltat magas színvonalú források és tanulmányok formájában. Ez olyan, mintha egy vitában foglalnál állást, és arra összpontosítanál, hogy közvetítsd a közönség felé a beszédtémáidat.

Hasonlóan hangzik, mint a meggyőző esszék. Az érvelő esszében azonban tényeket kell közölnie. Ezzel szemben a meggyőző esszék inkább a véleményedre összpontosítanak.

Ez is hasonlít a kifejtő esszékhez. Ebben az írástípusban azonban semleges hangnemben objektív véleményt mutat be. Más szóval, nem próbálod meggyőzni az olvasót, hogy hasonló álláspontot képviseljen, mint te.

Az érvelésen alapuló esszében a cél az olvasó véleményének megváltoztatása.

Érvelő esszé vázlat

A jó esszé megírásának kulcsa az, hogy hogyan strukturálod a munkádat vagy az érvelésedet. Az ilyen típusú esszék esetében különböző vázlatok léteznek az alapján, hogy hogyan érvelsz. A következő szakaszok azt mutatják be, hogyan írhatsz érvelő esszét különböző formátumokban.

Az érvelő esszé alapvető szerkezete

Az érvelő esszé alapvető szerkezete segít abban, hogy az olvasó számára érthető módon közvetítse a mondanivalóját. A következő három szakaszból áll:

• Bevezető bekezdés: Az olvasónak bemutatja a tárgyalt témát, és tudatja vele, hogy mire számíthat a dokumentumtól. A tézisnyilatkozat a bevezetés része, és legfeljebb két mondatban kifejti érvelésed alapgondolatait.
• Test bekezdések: Három fő bekezdésben kell kifejtenie álláspontját, és kielégítő bizonyítékokat kell szolgáltatnia. Minden egyes szakasznak egy új gondolatot kell tárgyalnia, és tartalmaznia kell az esszé témájához kapcsolódó forrásokat.
• Következtető bekezdés: Ez a záró bekezdés, amely áttekinti a tézisnyilatkozatot és az esszében kifejtetteket. Összehozol mindent, és ugyanazokat az információkat fogalmazod meg újra, mint a fő bekezdésekben.

Ezt a vázlatot használod majd az esszéírás során, hogy kialakítsd a témával kapcsolatos álláspontodat. Általában ezt az esszét egy vizsgán kapod meg, ahol egy feladatsort kell teljesítened egy meghatározott időtartam alatt. Ideális esetben nem lesz öt bekezdésnél több.

Ha hosszabb esszét kell írnia, más vázlatokat is használhat, amelyekkel a következő szakaszok foglalkoznak.

Arisztotelészi (Klasszikus)

Az arisztotelészi vagy klasszikus szerkezet arra összpontosít, hogy az olvasót az érvelésed oldalára állítsd. Felhívja a figyelmet a kérdésre, ismerteti a véleményét, és bizonyítékokat oszt meg álláspontja alátámasztására. Az alapszerkezettel ellentétben ez a formátum több mint öt bekezdésből áll.

Íme, hogyan használd ezt a vázlatot az esszédben:

• A problémát a vitatémában mutatja be.
• Ismerteti a kérdéssel kapcsolatos álláspontját. Hosszan kifejti álláspontját.
• Kiemeli az ellentétes beszédtémákat, és minden egyes ellentétes nézőpontot külön-külön tárgyal.
• Ön szolgáltat bizonyítékokat, hogy megerősítse a saját oldalát az érvelésben.
• A témát a tézis megfogalmazásának és az érvelés alapfogalmainak megismétlésével zárja le.

Munkádban érvelési (logosz), érzelmi (pátosz) és integritás (éthosz) írásmódokat fogsz használni. Ezt az esszétípust akkor kell használnod, ha állást akarsz foglalni a tárgyalt témában.

Toulmin

A Toulmin-érvelés során lebontja a diskurzust egy témáról vagy kérdésről. Kiterjedt elemzést foglal magában, és segít megérteni a problémát. Gondolj rá úgy, hogy minden szempontból dekonstruálod az érvet.

Az alábbi vázlatot akkor használja, ha egy témát a Toulmin-módszerrel akar megvizsgálni:

• Állítás: Ebben a részben kiemeli a tézisét, vagyis azt az érvet, amelyet az olvasónak szeretne bemutatni.
• Kvalifikáló: Az állításodat alátámasztó bizonyítékokat hozol elő. Ez magában foglalja a tényeket, kutatási dokumentumokat és más hasonló, magas színvonalú forrásokat.
• Parancs: Az állítást összekapcsolja a minősítővel. Ez lehet explicit vagy implicit, attól függően, hogy hogyan közelíted meg a témát. Ha azonban implicit, akkor lehetőséget ad az olvasónak, hogy kérdéseket tegyen fel a bizonyítékaival, azaz a minősítővel kapcsolatban.
• Háttér: Másodlagos bizonyítékokkal támasztja alá állítását. Gyakori, hogy összekeverjük a alátámasztást a minősítéssel. Az előbbi azonban a közvetlen alátámasztásra összpontosít, míg az utóbbi értelmet ad az igazolásnak.
• Kvalifikáló: Az állítás korlátozásait is fel kell tüntetnie. Más szóval, azokat a feltételeket, amelyek mellett a tézis állítása nem állja meg a helyét. Ez teszi ésszerűvé az álláspontodat.
• Cáfolat: Végül az ellenérvekkel szemben a cáfolat megadásával lép fel. Ez segít megalapozni az állításod hitelességét, ami egy érv.

A Toulmin-módszer olyan témákról szól, amelyekre nincs egyértelmű válasz.

Rogerian

A Roger-módszerben diplomatikusan közelítünk, azaz elfogadjuk az érvelés mindkét oldalát. Más szóval, az ellenfél és a te álláspontod is érvényes, amikor a témáról beszélsz. Azon dolgozol, hogy megtaláld a középutat, ahol mindenki egyetért.

A rogeri érvelés a következő vázlatot igényli:

• Azzal kezded, hogy az olvasó elé hozod a kérdést. Ugyanakkor arra összpontosítasz, hogy diplomatikusan közelítsd meg a témát.
• Ön először az ellenkező álláspontról, azaz az érvelés másik oldaláról beszél. Ez a Roger-módszer szempontjából kulcsfontosságú, megmutatja, hogy nyitott vagy a kritikusok meghallgatására.
• Ön a saját álláspontját fedezi, amely ellentétes az ellenfelei meggyőződésével. Hasonlónak kell lennie ahhoz, amiről az előző részben beszéltél.
• Ön bemutatja a középutat vagy a hidat, ahol mindkét fél meg tud egyezni. Más szóval azt jelzi, hogy Ön és az ellenfél a nézeteltérések ellenére közös értékeket vall.

A rogeri technikát akkor alkalmazza, amikor különböző nézőpontú közönségnek ír.

Hogyan kell írni egy horgot egy érvelő esszéhez?

A kampó az első kijelentés, amelyet az olvasó végigolvas, amikor az esszédet olvassa. Fel kell keltenie az emberek érdeklődését a munkád iránt, és meg kell ismernie a nézeteidet. Az érvelő esszéidben többféleképpen is meghorgászhatod az olvasót, az alábbiakban kiemelt módon:

• Beillesztesz egy statisztikát vagy tényt, amely releváns a témához, amelyről írsz.
• Költői kérdést teszel fel, ami arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjon azon, amit az imént mondtál.
• Egy anekdotával kezded, amely összeköti az írót és az olvasót.
• Beszélsz egy gyakori tévhitről a témáddal kapcsolatban.
• Ön idézetet közöl, különösen egy neves személytől, a vitatémájában.
• Képekkel hívod fel az olvasó figyelmét az esszédre.

Hogyan írjunk tézist egy érvelő esszéhez?

A tézis kulcsfontosságú, amikor az esszé témáját mutatja be az olvasóknak. Olyan állításnak kell lennie, amellyel az emberek nem értenek egyet, mivel ez teret ad a nézeteid megvitatására. Íme a jó tézis állítás jellemzői, amelyek meggyőzik az olvasókat az Ön oldaláról az érvelő esszékben:

• Vitathatónak kell lennie, azaz az olvasó vitathatja az állításodat.
• Témája szűk körű, azaz egy konkrét beszédtémára összpontosít.
• Van bizonyíték, amire támaszkodhat, azaz tények, statisztikák vagy kutatások támasztják alá az állításodat.
• Megerősíti az álláspontját, azaz nem homályos.
• Ésszerű, azaz az állítás reális.

Az esszéd tézise nem lehet több két mondatnál.

Hogyan írjunk következtetést egy érvelő esszéhez?

A konklúzióval zárja le érvelő esszéit. Gondolj rá úgy, mint az utolsó lehetőségre, hogy meggyőzd az olvasót az álláspontodról. Ha nem zársz határozottan, az olvasó meggyőződése valószínűleg nem fog megváltozni. Íme néhány tipp arra vonatkozóan, hogyan írj következtetést az ilyen típusú esszékhez:

• Megismétli a tézisét, mivel ez az esszé központi gondolata.
• A hallgatóság figyelmét a fő beszédtémákra irányítja, amelyek a támogató pontokká válnak.
• Kiemeli a zárómondatot, azaz az Ön álláspontjának fontosságát. Ez a végső állítás és az utolsó hurrá az olvasók véleményének megváltoztatására.

Soha ne vezessen be új fogalmakat a következtetésben, mert ez összezavarhatja az olvasót.

Szerezz előnyt az érvelő esszédhez a Smodinnal

Az érvelő esszék nélkülözhetetlenek az egyetemi tanulmányok során, mivel rávesznek egy téma kutatására és megértésére. Megtanulod, hogyan terjeszd elő az álláspontodat, és hogyan foglalkozz az olvasók ellenérveivel.

Néha kihívást jelenthet egy ilyen típusú esszé elkezdése, mivel jelentős alapmunkát igényel. Az is előfordulhat, hogy nehezen követi a megfelelő formátumot, hogy érvelését a lehető legjobban megalapozza. Néha nehéz megtalálni a megfelelő forrásokat az állításaid alátámasztására.

A Smodinnak köszönhetően nem kell tovább aggódnod amiatt, hogyan írj érvelő esszét, mert a rendszer minden szükséges, mesterséges intelligenciával működő eszközt megad neked. Az AI Essay eszköz képes bármilyen formátumú vázlatot készíteni annak alapján, hogy miről kell beszélned. Kiválaszthatja az érvek számát a törzsszövegekben, hogy megértse, hogyan kell bemutatnia a munkáját.

Használja a Smodin legkorszerűbb , mesterséges intelligenciával működő esszéíróját, hogy felgyorsítsa a kutatást és a kiváló minőségű esszék írását!

GYIK az érvelő esszé írásához

További kérdései vannak ezzel az esszétípussal kapcsolatban? A következő szakaszok a diákok által gyakran feltett kérdésekre adnak választ ezzel a témával kapcsolatban.

Hogyan kezdjek egy érvelő esszét?

Az érvelő esszéket a bevezetés megírásával kezded, amelyet a tézis követ. Ha kihívást jelent a kezdés, írj szabadon a kutatásod alapján. Gondolj úgy rá, mint egy esszére, amely egyre jobb lesz, ahogy egyre több időt töltesz vele. Fejlődik, ahogy új forrásokra és ötletekre bukkansz.

Mi az 5 pontja egy érvelő esszének?

Az érvelő esszék öt pontja a következő:

• Bevezetés
• Szakdolgozat
• Test bekezdések
• Ellenérvek
• Következtetés

Hogyan írjunk érvelő esszét példával?

Íme, hogyan kell érvelő esszéket írni egy példával:

• Ön kutatja a vita tárgyát, azaz a problémát. Például kérdéseket teszel fel az atomenergia mint tiszta energiaforrás életképességéről. Ezután kutatsz ebben a témában.
• Aszerint választasz oldalt, hogy milyen szempontokat akarsz érvényesíteni.
• Összeállította a beszédtémáit.
• A vázlatot a megfelelő struktúrát használva alakítja ki, annak alapján, hogy hogyan akar érvelni a nézetével.
• Ön készíti az első vázlatot.
• Addig folytatja a vázlat átdolgozását, amíg olyan esszé nem születik, amely meggyőzi az olvasót az álláspontjáról.
• Erős konklúzióval fejezd be, amely összefogja az összes beszédtémádat.