A jól strukturált írás elengedhetetlen ahhoz, hogy az olvasók megértsék a munkáját. Az erős szerkezet egyértelművé teszi a közvetíteni kívánt pontokat. Az írásban is meghatározott típusú szerkezetet kell követned, hogy az értékelő ne csökkentse az osztályzatodat.
Ezeknek a tudományos írásbeli keretrendszereknek a tudatosítása a hétköznapokból magasabb osztályzatot érdemlővé teheti a munkáját. Például egy alkalmi szerkezet egy komolyabb műben helytelennek tűnhet.
Ez az útmutató 11 különböző típusú szerkezetet vizsgál meg az írásban, hogy az anyagodnak erős alapja legyen. Olvassa el, hogy megtudja, mik ezek, és mikor érdemes használni őket.
1. Kronológiai struktúra
Az időrendi szerkezetben az írást egymás utáni sorrendbe rendezi. Ez általában azon alapul, hogy egy esemény hogyan történt az időhöz képest. A beszédtémákat lineárisan építed tovább. Az olvasónak meg kell értenie, hogy egy esemény milyen sorrendben zajlik.
Például esszét írsz a Függetlenségi Nyilatkozatról. Az országba érkező európai telepesek történetével kezded, majd a függetlenségi háború következik. Végül a Függetlenségi Nyilatkozatot engedélyező különböző gyarmatokról beszélsz.
Ezt a struktúrát követi majd az életrajzok és más, időalapú eseménysorozatok esetében is. Ez a szerkezet biztosítja, hogy az olvasó megértse, mi történik. Mindig hivatkozhatnak az előző szakaszokra, hogy megértsék az összefüggéseket.
Olyan, mintha arról beszélnél, hogy mit csináltál a nap folyamán. Ha azzal kezded, hogy elmagyarázod az estédet, mielőtt átugranál arra, hogy mikor ébredtél fel, nehezebb követni.
2. Logikai struktúra
A logikai struktúra egy olyan írási keret, amelyben szisztematikusan elrendezi a bizonyítékokat és az információkat. Az olvasó a következő beszédpontot össze tudja kapcsolni az előzővel. Ez a keret hasznos a munkádban megfogalmazott állítások megerősítéséhez.
Például esszét kell írnod arról, hogyan változik az ég színe a nap folyamán. El kell magyaráznod, hogy a napfény hogyan áll különböző színekből. Meg kell magyaráznod, hogy a napfény milyen távolságot tesz meg a nap égbolton elfoglalt helyzete alapján. Ezután beszélned kell a Rayleigh-szórásról, és arról, hogy ez a jelenség hogyan befolyásolja az ég színét.
Ha csak a Rayleigh-szóródást magyarázza el, az olvasó nem fogja megérteni, miért változik az ég narancssárgából kékre napfelkeltekor.
Rendeznie kell az ötleteit, és zökkenőmentesen és természetesen kell átmenetet képeznie közöttük. Összefüggésnek kell lennie a beszédtémák között. Világosnak és könnyen követhetőnek kell lennie.
3. Érvelő szerkezet
Az érvelő szerkezetben egyértelműen és határozottan érvelsz az álláspontod mellett. Ez magában foglalja az állítás megfogalmazását és az állítások alátámasztására szolgáló bizonyítékok szolgáltatását. Beszélned kell az érvelés másik oldaláról, hogy rámutass, miért nem állja meg a helyét. Végül összefoglalod a beszédtémáidat, hogy a lényeget nyomatékosítsd.
Állításait többféleképpen érvelheti, amint azt az alábbiakban kiemeljük:
- Klasszikus: teszel egy kijelentést, bizonyítékokkal magyarázod az érvelésedet, és foglalkozol az ellenvéleményekkel.
- Rogerian: Ennél a módszernél az érvelés mindkét oldalára kiterjed, és megpróbáljuk megtalálni a közös középutat. Más szóval, az ellentétes beszédtémákkal foglalkozik, és olyan következtetésre jut, amely mindkettőt támogatja.
- Toulmin: A Toulmin-módszerben részletesen kifejted egy adott témához kapcsolódó beszédtémáidat. Több részre bontod, például az állításodra, a bizonyítékokra, az érvelésedre és az ellenérvek kezelésére. Minden egyes rész átfogó, nem hagyva teret a félreértéseknek.
4. Összehasonlítás és kontraszt struktúra
Az összehasonlító és kontrasztos szerkezet két vagy több beszédtéma közötti hasonlóságokat és különbségeket emeli ki. Ez a keret jól működik cikkekben, esszékben és kutatási tanulmányokban.
Például ugyanannak az autónak két modelljét kell felülvizsgálnia. Elemezni fogod a különböző jellemzőket, például a beépített funkciókat, a biztonsági segédprogramokat, a formatervezést, az üzemanyag-hatékonyságot és az árat. A végén elmagyarázod, melyik a jobb.
Ebben a példában kétféleképpen lehet összehasonlítani és szembeállítani a két járművet:
- Pontról pontra haladhatsz. Például elmagyarázza az A autó üzemanyag-hatékonyságát, majd a B autót. Ezután térjen ki az A autó biztonsági jellemzőire, mielőtt a B autóról beszélne.
- A második módszer blokkról blokkra történik. Ebben az akadémiai írástechnikában mindent elmondasz, amit az olvasónak tudnia kell az A autóról. Ezután elmagyarázod, hogy mit kínál a B autó.
5. A probléma és a megoldás szerkezete
A probléma és megoldás struktúrában a problémával kezd, mielőtt elmagyarázza a megoldás megoldását. Azonosítania kell a problémát, elemeznie kell azt különböző szempontokból, és megoldási javaslatokat kell tennie.
Íme egy példa:
- Felismeri, hogy jelentős a forgalom a területén.
- Elemzi a növekvő forgalmi dugók okait. Tegyük fel, hogy túl sok a személygépkocsi, vagy csak két út vezet az összes irodához.
- Elmagyarázza ennek a kérdésnek a hatásait, nevezetesen, hogy megnöveli a munkába jutás idejét. Arra is rávilágít, hogy a forgalmi dugók hogyan csökkenthetik a termelékenységet.
- Ön megoldást kínál, például jobb tömegközlekedést a dolgozó lakosság számára. Ön további útvonalak hozzáadását javasolja, hogy csökkentse a torlódásokat bizonyos utakon. Javasolja továbbá a munkaidő megváltoztatását, hogy az ne ütközzön más forgalmas időszakokkal, például az iskolaidővel.
- Az utolsó lépésben értékeli a két megoldást, és javaslatot tesz a legjobb lehetőségre.
6. Ok-okozati struktúra
Könnyű összetéveszteni az ok-okozati szerkezetet az összehasonlítással és a kontrasztokkal. Az előbbiben azonban azokra az okokra összpontosítasz, amelyek megmagyarázzák, miért történik valami egyáltalán.
Az Apple például az iPhone 13 Mini után megszüntette az iPhone mini sorozatot. Miért döntött így az Apple annak ellenére, hogy a telefon népszerű volt a kritikusok körében? Az elsődleges ok az eladási számok voltak, amelyek rávilágítottak a nagyobb modellek népszerűségére a fogyasztók körében.
Kezdje a bevezetővel, majd a beszédtémák következnek. Meg kell osztanod a bizonyítékokat, hogy megbizonyosodj a megállapításaid érvényességéről. Az üzenetnek, amit közvetíteni akarsz, világosnak és logikusnak kell lennie.
7. Kategorikus struktúra
A kategorikus struktúra olyan témákat fed le, amelyekről nem számít, hogy milyen sorrendben beszélsz róluk.
Például tíz olyan hátvédről kell írnod, akire érdemes odafigyelni ebben az NFL-szezonban. Ebben a példában a sportolókat tetszőleges sorrendbe állíthatod, ami az írás kategorikus szerkezetét jelenti. Minden egyes beszédes pontnak ugyanolyan súlya és relevanciája van, mint a többinek.
Ha azonban az NFL minden idők 10 legjobb irányítóját vizsgáljuk, akkor a sorrend nem mindegy.
8. Szekvenciális szerkezet
A szekvenciális szerkezet hasonlít az írás kronologikus szerkezeti elemeihez, mivel mindkettő az események sorrendjére épül. Ebben a tudományos írásbeli keretben azonban az események nem időalapúak. Inkább lépésről lépésre követik az irányvonalakat.
Tegyük fel, hogy például kenyérsütéshez írsz receptet. A hozzávalók listájával és azok méreteivel kezdjük. Ezután részletesen elmagyarázod, hogy az olvasónak milyen lépéseket kell követnie ahhoz, hogy a kenyeret a semmiből készítse el.
Egy másik példa a nem megfelelően működő laptop hibaelhárításának elmagyarázása. Először is ki kell kapcsolni a készüléket, majd újra be kell kapcsolni. Ezután több lépésről lépésre végig kell vezetnie az olvasót a probléma megoldásához szükséges megoldásokon.
9. Elbeszélő szerkezet
A narratív struktúra vagy narratív ív megalapozza a történetmesélést, hogy annak értelme legyen, és hogy az írásod magával ragadó legyen. E kreatív írásszerkezet nélkül az olvasó nem fogja megérteni a történetet. Csak egy csomó szót fog látni, amelyeknek nincs jelentésük, ha összerakod őket. A következő részben az írás narratív keretét ismertetjük:
- Kiállítás: A bevezetővel kezdődik, ahol az olvasó megismeri a szereplőt és a helyszínt.
- Emelkedő akció: A darab során konfliktust és feszültséget építesz, például a szereplők nehézségei az utazásuk során.
- A csúcspont: Ez a történet fordulópontja, ahol az olvasót az elbeszéléseddel megfogod. A szereplők áttörést érnek el azáltal, hogy szembenéznek a problémáikkal.
- Zuhanó akció: A karakter végre elkezdi feloldani az út során keletkezett feszültséget és konfliktusokat.
- A végkifejlet: Ez a történet utolsó szakasza. Biztosítod, hogy ne legyenek elvarratlan szálak, és az olvasó megbékéljen az elbeszélésed végével. Használhatsz körkörös szerkezetet (néha körkörös elbeszélésnek is nevezik), és visszavezetheted a szereplőt a történet kiindulópontjához.
Ezzel az esszé vázlattal könnyebbé válik a történet elmesélése. Sőt, az olvasó anélkül követheti a karakterek ívét, hogy úgy érezné, nem tudja, mi történik.
10. Fonott esszé
A fonott esszé szerkezete több elbeszélést vagy témát tartalmaz, és azokat egyetlen darabként fonja össze. Gyakori a történetmesélésben, mivel a történet előrehaladása nem mindig lineáris. Ez a technika lehetővé teszi, hogy összetett témákat dolgozzon fel.
Ön például az űrutazásról beszél, és arról, hogy ez mit jelent az emberiség számára. Beszél az űrutazással kapcsolatos emlékeiről is, és arról, hogy milyen hatással volt az űrutazás arra, ahogyan a világot látja. Folyamatosan váltogatsz ezek között az elbeszélések között, hogy olyan témákat bonts fel, mint például az, hogy az űrutazás hogyan törik át a korlátokat és hozza össze az embereket.
11. Térbeli struktúra
A térbeli struktúra egy olyan írástípus, amelyben különböző elemeket és azok térhez való viszonyát írja le. Ez a keret vizuális képeket idéz fel, és képet fest az olvasóinak a képzeletükön keresztül.
Az olvasóknak megmutatod, hogy mit nézzenek és mit érezzék, miközben veled együtt fedezik fel a teret. Például hogyan fogod leírni az élményedet, amikor egy kertet nézel?
Kezdd azzal a növénnyel vagy virággal, amelyik a legközelebb áll hozzád. Leírod a színét és az elrendezését, mielőtt a következő növényre lépnél. Az esszé végére az olvasó tudni fogja az elrendezést és azt, hogy mit látsz.
GYIK
Ebben a részben válaszokat találsz a diákok e témával kapcsolatos kérdéseire.
Mit jelent az írásban a struktúra?
Az írásbeli struktúra az ötleteid, koncepcióid vagy beszédtémáid szervezése egy adott téma kifejtése érdekében. Íróként önnek van befolyása arra, hogyan mutatja be álláspontját a művében. Más szóval, a beszédpontok kifejtésének különböző módjai vannak. Te irányítod az olvasóidat, biztosítva, hogy megértsék, mit akarsz közvetíteni.
Hány alapvető formázási struktúrát használnak az írók?
Az írók három alapvető formázási struktúrát használnak munkájukban. A bevezetéssel kezdődik, amely az olvasóknak ad egy képet arról, hogy mire számíthatnak.
A bevezetés után következik a szövegtest, amely elmagyarázza azokat az alapvető fogalmakat, amelyeket az író közvetíteni kíván. Az utolsó a konklúzió, amely összefűzi az összes mondanivalót. Ez a keret egy általános szerkezet az írók körében.
Miért fontos a szerkezet az írásban?
A szerkezet a következő okok miatt fontos az írásban:
- Ez biztosítja, hogy a mondatok természetesen áramoljanak, és így könnyebben olvashatók legyenek.
- Segítségével rendszerezheted gondolataidat, hogy az olvasó megérthesse álláspontodat.
- Ez olyan alapot ad, amelyet felhasználhat arra, hogy erős érveket hozzon fel a beszédtémái mellett.
- Biztosítja, hogy az olvasó kövesse a beszélgetést.
Hogyan segíthet a Smodin elsajátítani az írás szerkezetének típusait?
A megfelelő írásszerkezet befolyásolja, hogy az értékelő mennyire érti meg az Ön munkáját. Elveszíthetik az érdeklődésüket, vagy nehezen követhetőnek találhatják, ha mindenhol össze-vissza van írva. Ez hatással lehet az osztályzatodra, mivel az értékelő csökkenteni fogja a pontszámodat az íráskészséged miatt.
A megfelelő írásszerkezet használata nem könnyű, mivel különböző formátumokat kell követnie. Ráadásul egy adott keret követése még nagyobb kihívást jelent, ha nem anyanyelvi nyelven ír.
A Smodin minden eszközt megad ahhoz, hogy kiváló minőségű esszéket és esszévázlatokat készíthessen a semmiből. A már meglévő munkáidat is javíthatja, hogy jobb jegyeket kapj.
Ha kihívást jelent egy jó elbeszélés kidolgozása, próbálja ki az AI Story Generator-t. Plagizálásmentes történeteket tud előállítani, hogy másodpercek alatt felpezsdítse kreativitását.
Mi van akkor, ha az olvashatóság javítása érdekében módosítani kell a fogalmazásodat? Táplálja be az AI Rewriter eszközünkbe, hogy megtudja, hogyan emelheti tartalmát a következő szintre.
Végül, az AI Essay Generator segít Önnek elkezdeni a tudományos feladatok kidolgozását. Bármilyen típusú esszét képes generálni megbízható források felhasználásával, és idézni az információkat a plágium elkerülése érdekében.
A legjobb rész? A Smodint és annak minden esszéfunkcióját, amely különböző típusú szerkezeteket generál az írásban, ingyenesen kipróbálhatja.
Csatlakozz még ma a Smodinhoz, hogy minden alkalommal, amikor esszét kell beadnod, kiváló jegyeket kapj!